A Jövőnk - Iljics

2013. január 14. Hétfő

Egy újabb hét vette kezdetét New Yorkban, egy újabb hét, amikor gyilkosságok, rablások és egyéb bűncselekmények történnek a „Nagy Almában”. Hideg januári reggel volt, a hó még mindig belepte az utakat, ezért az emberek óvatosan közlekedtek. A legtöbb ember, aki csak tehette még a jó meleg szoba kényelmeit élvezte. Nem volt ezzel másként a Castle család sem. Alexis a szobájában az igazak álmát aludta, mert csak következő héten kell visszamennie az egyetemre, Martha egy féléve költözött el egy kisebb, de annál forgalmasabb lakásba. A nagy hálószobában ketten aludtak a nagy franciaágyban. Rick Castle boldogan és nyugodtan aludt kedvese mellett, még nem tudván, hogy egy igen hosszú nap vár rájuk. Kate Castle mosolyogva aludt, nagy hasának köszönhetően már nem forgolódott annyit, mit régen. Igen a Castle família egy új taggal fog bővülni. A gyerek szoba már készen várja lakóját, szintúgy a család is felkészült a legifjabb Castle érkezésére. A trónörökös fiú lesz, mikor Rick az ultrahangvizsgálat során megtudta, hogy fia fog születni, majd kiugrott a bőréből. Szinte azonnal elújságolta mindenkinek a jó hírt. Bár nem így tervezték, de ezen senki se lepődött meg igazán, hogy ő és Kate nem a papírforma szerint csinálnak mindent. Ugyanis a lánykérés után 4 hónnappal derült ki, hogy Kate terhes, vőlegényével ekkor madarat lehetett volna fogatni a boldogságtól.  A nő is boldog volt, hogy fiú örökössel ajándékozhatja meg a szeretet férfit. Azóta eltelt sok idő és minden készen állt a fiatalúr érkezésére.

A férfi, miközben aludt gyengéden átölelte a szeretett nőt, mire az elmosolyodott. Álmában egy nagy kertes házban éltek és ép egy grillpartit rendeztek, melyen ott volt minden családtagjuk, barátaik, szomszédaik. A fiúk már 4 éves volt és boldogan rohangászott a korabeli srácokkal. Az álom a nő számára igen megnyugtató volt. Majd hirtelen megszólalt az ébresztőóra. Kate kissé csalódottan nyomta le az ébresztőt, majd pár másodperccel később kinyitotta szemét és a férjére nézett, aki még mindig aludt. Elmosolyodott a látványtól, és pár pillanatig csak figyelte a mellette békésen szuszogó férfit. Ám mivel unatkozni kezdett felébresztette a férfit, mégpedig a már-már jól bevált módszerrel, ami nem volt más, mint sok apró csók a férfi ajkaira. Ez meg is tette a hatását, mert pár pillanattal később a férfi kinyitotta szemeit és a szeretett nőt nézte, majd a nő hasához hajolt és köszöntötte a még meg nem fiát is.

 - Jó reggelt kisfiam, remélem hagytad aludni a mamát? – kérdezte Rick.

- Igen, most kivételesen nem rugdosta a vesémet a fiad!!!  - felelte Kate.

- Ennek örülök. Szeretlek benneteket!! – mondta a férfi vigyorogva.

- Mi is nagyon szeretünk ám. – válaszolta a nő.

Majd nagy nehezen kimászott az ágyból, ami csak a férje segítségével ment az utóbbi időben. Magára kapta a köntösét és a mamuszát és elindult a konyha felé. A férfi még mindig mosolyogva figyelte, ahogy a nő elhagyja a szobát, majd lassan ő is neki kezdett felkelni. A szekrényhez lépett és ki vett egy farmert és egy pólót, majd követte szerelmét a konyhába.  Mire odaért a nő már elkészített a kávét és ép a tojásrántottát készítette. A férfi a nő mögé lopakodott, majd hátulról átkarolta, illetve csak átkarolta volna, ha a nő nagy hasa engedte volna, így csak egy lágy csókot nyomot a nő nyakának hátsó részére és ellopott egy darab bacont.

Ezután az asztalhoz sétált és ott várta meg a nőt. A reggeli kellemes hangulatban telt el, beszélgettek Rick új könyvéről, Alexis iskolai sikereiről, amelyre mindketten nagyon büszkék voltak. Rick boldog volt a tudattól, hogy élete szerelme és a lánya ennyire jól kijönnek egymással. Régebben heti egyszer közösen a két lány elment ebédelni, vagy ha idejük engedte vásárolni is együtt mentek. Persze ennek Rick nem mindig örült, mert ha egyszer belelendültek igencsak tudtak költekezni. Ám Rick boldog volt, hisz mindene megvolt: szerető feleség lassan két gyermek, egy jó munka, barátok, akikre számíthatott.  Az elfogyasztott reggeli után a mosatlant betették a mosógépbe és míg Kate a nappaliban tv-et,  Rick az új könyvét írta a dolgozószobában zárt ajtók mögött, mert nem szerette volna zavarni Kate-t. A délelőtt viszonylagos nyugalomban telt el, a férfi egész délelőtt a dolgozószobában tevékenykedett az új Nikki Heat könyven. Nem sokkal a reggeli után Alexis is megjelent, majd miután lefogyasztotta a reggelijét leült Kate mellé és beszélgetni kezdtek. A beszélgetés témája többek között a születendő gyermekről folyt, majd a divatról és a fiúkról. Rick déltájt hangos kacagásra lett figyelmes, így kisétált a nappaliba, ahol szerelme és lány ép egy vígjátékot néztek.

 - Drágám, nem vagy fáradt, nem kellene ledőlnöd és aludnod egy kicsit? – kérdezte Rick a feleségét.

- Nem, köszönöm kérdésed, remekül érzem magam, bár egy kicsit éhes vagyok. – felelte a nő.

- Rendben hazai, vagy éttermi étket kíván a milady?

- Valami hazai étket kérnék az uraságtól!! – mondta Kate nevetve.

- Rendben akkor rendelek pizzát. – felelte kuncogva a férfi.

- Meg ne próbáld Ricky!!! – fenyegetőzött a nő.

- Oké, mit szólnál egy kis leveshez és egy kis sült lazachoz? – kérdezte a férfi.

- Rendben. – felelte a nő.

- Nekem is megfelel. – szólt bele a beszélgetésbe Lex.

- Oké, akkor 3 adag leves és 3 adag lazac rendel. – felelte Rick és közben úgy tett, mint egy főúr.

A két nő ezen hangosan nevetett. Az ebéd hasonló jókedvben telt el. Ebéd után Alexis elmosogatott, eközben Rick és Kate sétálni mentek a közeli parkba. Bár hideg volt, mégis jól esett mindkettejüknek kiszabadulni a lakásból. Fél óra sétálás után a Castle házaspár visszaindult a lakásba, mert Kate rendesen elfáradt. Miután visszaértek a lakásba a nő elment aludni egy kicsit, míg Rick ismét a dolgozószoba felé vette az irányt, mert a kiadó már erősen rágta a fülét. Miközben nagyban írta a 9 fejezetet egy nagy sikítást hallott. A nő volt az, a férfi gyorsan rohant a hálószobába és kérdezte a feleségét, hogy mi történt.

- Kicsim mi történt? Jól vagy? A kicsi is jól van? – kérdezte idegesen a férfi.

- Rick drágám azt hiszem, a fiad szeretne kijönni. Hozd a kocsit azonnal. ÁHHHHH. – kiáltott fel a nő fájdalmában.

- Máris, hova is tettem a kocsi kulcsot. Áh meg is van. – mondta a férfi.  A férfi már rohant is a garázsba és indította is a telepjárót. Szerencsére az utakat rendesen letakarították, ezért viszonylag gyorsan és biztonságosan lehetett közlekedni. Bő negyed óra alatt be is értek a korházba. Alexis a kocsiból felhívta a nagyanyját hogy jöjjön a korházba, illetve telefonált Jimnek is.  Egy tolószéken betolták Kate-, míg Rick végig fogta a kezét.

- Rick édesem ugye bent leszel velem, félek, nem akarok egyedül lenni, maradj velem. – kérlelte a nő.

- Rendben, végig veled leszek. – felelte a nőnek a férfi. – Szeretlek, minden rendben lesz.

Majd a férfi pár percre magára hagyta a szeretet nőt, míg elment átöltözni. Rickben minden félelem előjött, amiket az elmúlt hónapok alatt magában tartott. Rettegett, hogy a baba egészséges lesz-e, hogy nem lesz-e baja a feleségének és hogy minden rendben lesz-e a szülésnél. Ezen kétségek között lépett be a szülőszobába. Ám amikor meglátta felesége boldog arcát, hirtelen eltűnt minden félelem és a boldogság vette át a főszerepet. Odalépett a szeretett nő mellé és megfogta a kezét, majd halkan a fülébe súgta:

  - Szeretlek és minden rendben lesz!!!!

A nő csak határozottan bólintott egyet, majd a fájdalomtól felordított. Ekkor lépett be a szobába az orvos. A doki egy 50 év körüli ősz hajú ember volt és Rick már korábbról ismerte, így megbízott az orvosban.

-Jó napot kívánok, hogy vannak, készen áll a kedves anyuka, hogy személyesen is találkozzon a gyermekével. – kérdezte a doki.

- Igen, „ÁHHHH” doktorúr, „ÁHHHH” készen állok rá… - felelte Kate.

-Rendben akkor nyomjon anyuka!!! – mondta a doki.

2 órával később

-Ez az Kate, már csak egy nyomás és a kezébe veheti a gyermekét. –mondta a doki.

Kate egy hatalmasat nyomot és egy csecsemő sírása töltötte be a szoba falait. Rick megkönnyebbülve vette tudomásul, hogy minden rendben zajlott le, majd elengedte felesége kezét, hogy ki tudjon menni és elmondani a többieknek a jó hírt.

-Hová mész?- kérdezte Kate fáradtan.

- Csak elmondani a többieknek, hogy mind te és a fiam is jól van. A többiek már idegesek lehetnek. – felelte a férfi. Rick kilépett az ajtón és csak ennyit mondott:

- Minden rendben van mind Kate, mind a kisfiam jól van. – válaszolta a férfi a fel nem tett kérdésekre, majd visszasietett fiához és feleségéhez. Mikor belépett a fia már az édesanyja mellkasán feküdt. Rick ekkor nagyon meghatódott és feleségéhez lépve annak ajkaira egy lágy csókot adott, majd a fia homlokára is adott egy gyengéd puszit. Pár perccel később egy nővér elvitte a babát egy alapos kivizsgálásra, míg Kate-t áttolták egy üres szobába. Pár perccel később a nő már az igazak álmát aludta, mert igen elfáradt a szülésben. Rick csak bámulta feleségét és boldogan a tudattól hagyta magára a nőt, hogy megnézze újszülött fiát. az óra már elütötte a 21 órát is, így mindenki hazament. Alexis-t Martha vitte haza, Jim is haza ment, de mindannyian megígérték, hogy másnap reggel bejönnek és meglátogatják Kate-t és a kisfiút. Másnap reggel halk kopogás verte fel a 213-as szobát. A nővér betolta a legifjabb Castle-t.

- Szeretné megetetni ezt a csöppséget? – kérdezte a nővér

- Igen nagyon szeretném. – felelte a nő.

Majd a gyermeket óvatosan odaadta az édesanyjának. Kate boldogan vette át a gyermeket  

Mikor Kate elkezdte az etetést akkor lépett be Castle. Miután a kis Castle befejezte az étkezést Rick megkérte feleségét, hogy ő had büfiztesse meg a gyereket.

- Kate szabad, szeretném én meg büfiztetni a kicsit?

- Persze kicsim, tessék. – felelte a nő.

Rick óvatosan átvette a nőtől a csöppséget és megbüfiztette. Pár perccel később kopogás hallatszott és Rick az ajtóhoz sétált és beengedte a látogatókat, akik nem mások voltak, mint Martha, Alexis és Jim. Boldogan nézték a csöppséget és mindannyian elsírták magukat a boldogságtól. Márcsak egy dolog érdekelt mindenkit:

-  És hogy fogják hívni a kisöcsémet? – tette fel a kérdést Lexi.

-  Alexander Nathan Castle. –felelte egyszerre Kate és Rick.

- Gratulálok kicsim. –mondta meghatódva Jim. – Bárcsak édesanyád is megélhette volna ezt a napot, majd egy könnycsepp gördült le az arcán. Ekkor Alexis lépett mellé és megölelte a férfit. Rick örült neki hogy a lánya és apósa ilyen jó viszonyban vannak.

Még egy bő órát maradtak és vidám beszélgetést folytattak. Mikor észrevették, hogy Kate kezd fáradni, Rick kivételével elhagyták a kortermet. Délután a barátok jöttek meglátogatni a Castle családot. Lanie, Espo és Ryan lépte át a korterem ajtaját. Látszott rajtuk az izgatottság, főleg Lanie-n.

 - Hello kislány, hadd lássam a fiatalúrat.- kérte Lanie.

Majd Rick óvatosan odadta a fiút a nőnek.

- Oké, azt már tudjuk, hogy egészséges és te is jól vagy már csak egy dolog, hogy is hívják a picurt?- kérdezte Ryan

- Ez engem is érdekelne? – mondta egyszerre Lanie és Espo.

Lanie visszadta a babát Kate-nek, mert a gyermek elkezdett sírni.

 - Alexander Nathan Castle a neve a fiamnak. – jelentette ki büszkén Rick.

Erre Kate és a többiek is elmosolyodtak. Ahogy a kis Alex visszakerült édesanyjához megnyugodott és szemeivel édesanyját kezdte fürkészni. Végül Kate csak ennyit mondott:

 - Rick, a fiadnak ugyanolyan szemei vannak mind neked!!! Már most tudom, hogy sok női szívet fog összetörni!! - mondta Kate.

Ezzen mindenki elnevete magát, majd Rick a nőhőz lépett és gyengéden megcsókolta.

- Szeretlek. – mondta Rick

- Always. – felelte Kate, úgy ahogy az elmúlt évben szokássá vált náluk.

Kate boldog volt, s bár édesanyja nem élhette meg eme felemelő pillanatot, de tudta, hogy a mennyországból figyeli őt és boldog, hogy a lánya teljes életet él a szeretet férfival egy szerető mostoha lánnyal, egy anyóssal és sok-sok baráttal.

THE END

ui.: kösz hogy olvastad, remélem, nem tartod felesleges időtöltésnek és esetleg, ha a jó isten is úgy akarja még írok valami hasonlót…..

Másnap reggel - Iljics

 

Szombat reggel  10 óra

A Nap már régen az égen járt, amikor egy kis fénysugár világított be a két függöny között. A szobában két test feküdt egymáson és az igazak álmát aludták. Mindkettejük arcán mosollyal álmodtak egy közös jövőről.  A Nap először a férfi arcát érte el, aki ettől fel is ébredt. Mosolyogva nézett a nőre, kinek feje még mindig a mellkasán pihent. Boldogan gondolt az együtt töltött éjszakára, arra az éjszakára ,melyről már négy éve minden este álmodott,  s csak remélni tudta, hogy még sok hasonló éjszakában lesz része. Majd óvatosan, hogy fel ne keltse az imádott nőt, annak fejét óvatosan a párnára helyezte, és miután felvett egy boxer-t és egy pólót, halkan elhagyta a szobát….

A nő sem aludt sokáig, miután a férfi elhagyta a szobát a nő még körülbelül fél órát aludhatott. A nő arra kelt fel hogy egyedül van az ágyban. Meglepődve vette tudomásul, hogy ez nem az ő ágy, és nem az ő hálószobájába. Majd egy széles mosoly kíséretében eszébe jutott a tegnap este, amikor csuromvizesen rontott be a férfihoz. Majd szép lassan eszébe jutottak az éjszaka izgató érintései forró csókjai. Erre két ujját az ajkához emelte és felidézte a férfi szenvedélyes csókjait, melyek örökre tudatába és szívébe égtek. Újra felelevenítette a férfi szavait és azokat az érzéseket melyek az elmúlt órákban átjárták teste minden négyzetcentijét. Igen egyetlen egy éjszaka alatt 180° fordult vele a világ és ettől boldog volt. Boldogság öntötte el a lelkét és tudta, hogy ez így van jól. 4 év elfojtott szexualitását pótolták be az elmúlt éjszaka alatt és a nő tudta, hogy végre révbe ért.  Kinyújtózva a hatalmas franciaágyon élvezte a napsugarakat, melyek lágyan cirógatták arcát.  Majd pár percnyi semmittevés után úgy döntött, hogy meg keresi a férfit. Kikelve az ágyból a ruháit kereste, ám mivel tegnap este sietve mentek a hálószobába, ruháiktól pedig menet közben szabadultak meg ezért csak a fehérneműjének alsó részét találta meg.

- Na nem baj- gondolta Kate és a férfi szekrényéhez lépett, majd kivett egy inget. Ez az ing egy kék ing volt, mert a nő emlékezett, hogy milyen jól is áll Ricknek az ing, így hát belebújt, és bár annak ellenére, hogy az ing mosott volt a nő még így is érezte rajta a férfi illatát. Majd körbe nézett a szobában, az este folyamán nem igazán volt rá alkalma, aminek hála egy újabb széles mosoly terült el az arcán. Ezek után belépett a mosdóba, ahol megmosakodott és megigazította a haját, majd elindult a férfi keresésére. ahogy kilépett a szoba ajtaján kellemes illat ütötte meg az orrát.

- Csak nem tojást és bacont süt- elmélkedett magában Kate. És erre eszébe jutott az a reggel mikor a lakását felrobbantották, csak akkor ő volt a tűzhely mögött. Erre elmosolyodott, milyen régen is volt már. Szép lassan elindult a lépcsőn lefelé és közben a jövőn gondolkozott. Mikor leért a földszintre meg látta Rick-et, ahogy a konyhában tesz-vesz. Amikor a férfi meglátta a nőt a saját ingjében elmosolyodott, majd a nőhöz lépett és egy édes csókkal üdvözölte.

- Szép jó reggelt gyönyőrűség! Hogy aludtál? – Rick

-Köszönöm kérdésed remekül és boldogan.- felelte Kate, majd közelebb lépett a férfihoz és egy gyors csókot nyomott annak szájára.

A férfi elkapta a nő derekát és magához húzta, majd egy szenvedélyes csókban forrtak össze. A hosszú és szenvedélyes csók után leültek a konyhaasztalhoz és neki kezdtek a reggelinek. A férfi jó szokásához híven most  is kávét vitt a nőnek, csupán annyi volt a különbség a többi naphoz képest, hogy most papírpohárban vitte és a nő egy apró csókkal hálálta meg ezt az egyszerű gesztust, mely az évek során hagyománnyá vált kettejük között. A konyhát a frissen főzött kávé, a tojás, bacon és a pirítós illata lengte be. Az evés közben Kate hirtelen felállt és a férfihoz sétált, majd annak ölébe ülve folytatta a reggelijét…..

Minden egyes falat közben apró csókokat váltottak, így a reggeli igen hosszúra sikeredett, de ezt ők egyáltalán nem bánták, sőt élvezték is. Minden percet, amit együtt töltöttek kiakarták élvezni. A hosszúra, ám annál kellemesebbre sikeredett étkezés után jött a mosogatás. Míg a nő mosogatót, addig a Rick törölgetett és elrakta az edényeket és az evőeszközöket. Ám hirtelen a semmiből a nő egy kis adag vizet locsolt a szerelmére és ez elég volt ahhoz, hogy egy kisebb harcot robbantson ki. Pár perccel később mindketten csurom vizesen álltak a konyha közepén és nem csak ők, hanem a környezetük is megsínylette ezt a kis mókát. Ám ők csak hangosan nevettek és élvezték a helyzetet, nem gondolva a kinti világra, majd Kate Rick elé lépett és halkan csak ennyit súgott a fülébe:

 -Szeretlek. Nem volt ez több mint egy gyenge szellő egy meleg nyári napon, de Rick számára felért egy hangosbemondó erejével. Felkapta a szeretett nőt, szenvedélyesen megcsókolta és csak ennyit mondott

- Always…..

A nagy nap - Iljics

2035. február 3. Chicago belvárosa

Egy 20 év körüli fiatalember lépett be a bárba, mely kiépítésében egy kora 18. századi tavernára emlékeztette az embert. A pulthoz lépett, majd egy korsó sört kért.

- Egy korsó sört kérnék? – mondta a fiatalember.

- Személyit kérnék? -  tette fel a kérdést a csapos. Majd a fiatalember elővette a személyijét és

míg megkapta a sörét körbetekintett a bárban. A kora esti óra ellenére kevesen voltak bent. A fiatalembert édesapja bárjára emlékeztette az „Old Hunt”-ra. Gyerekként sokat volt ott és bár csak ásványvizet és üdítőt kapott élvezte, hisz a vendégek mindig érdekes storykkal dobták fel az estéket. Bár gyerekként édesanyja mindig hamar ágyba parancsolta, de ő nem bánta, mert ezek a történetek néha ijesztőek voltak, ilyenkor mindig édesanyja ölébe menekült. De azóta, ahogy a mondás is tartja „Sok víz lefolyt már a Chicago-folyón”, ő is idősebb lett és elhagyta a szülői házat és a helyi egyetem a neves Chicagoi Egyetem hallgatója lett. A szülei sose gondolták volna, hogy pont ide fog jelentkezni, de nővéréhez hasonlóan ős is örökölte édesapja „zsenialítását”, de mellé még az édesanyja nyomozói képességei is párosultak, így nem volt meglepő mikor felvették az itteni egyetem Molekuláris Biológia szakára. Mind szüleit, mind barátait meglepte ez a lépés, de már a középiskola óta érdekelte őt a biológia világa. A családjában senki sem gondolta volna, hogy pont ő, Alex Castle biológus lesz. Mindenki úgy vélte, vagy író lesz, mint édesapja Richard Castle, vagy követi édesanyja példáját, rendőr lesz, akit Kate Castle-nak hívtak, vagy, ahogy a 12-es őrsön ismerték Kate Beckett. Ám nem ő inkább biológiát tanul és jól érzi magát itt, bár jóval hidegebb van, mint New Yorkban volt, de már ide köti őt az élete, a tanulmányai, a barátai és a barátnője is. Most is miatta van itt, egy hatalmas veszekedés után jött erre a helyre, hogy lenyugodhasson és tiszta fejjel gondolja végig az elmúlt napok eseményeit. Ő és Amy már nem először veszekedtek, de tudta, hogy ez is megoldódik, mint a többi. Erről a szülei jutottak eszébe.

- Vajon mit csinálhatnak – gondolta magában. – Apa biztos az új könyvét írja, anyja pedig figyeli őt. –gondolta Alex.

- Vajon az én házasságom is olyan lesz, mint az övék lett. –dünnyögte magában Alex, majd telefonjáért nyúlt és beütötte a számára oly ismerős számokat. Kicsöngött. Majd a 3 csörgésre fel is vették.

- Igen, Castle lakás. - szólt bele egy női hang.

- Szia anya, én vagyok Alex. Remélem nem zavarlak titeket. - kérdezte a férfi.

- Alex kicsikém, hogy vagy? Minden rendben van? Miért hívtál, csak nem történt valami?- záporoztak a kérdések a nőből.

- Anya nyugi, minden rendben csak hiányoztok apával. – felelte a férfi.

Hát igen még mindig meglátszik, hogy édesanyja nyomozó volt a rendőrségen.

- Csak emiatt hívtál kisfiam. – kérdezte a nő.

- Anyja neked nem lehet hazudni igaz?- kérdezte csöndesen Alex.

-  Szóval megint összevesztettek Amy-vel, igazam van? - kérdezte Kate a fiától.

- Anya én már nem vagyok benne biztos, hogy Amy és én annyira összetartoznánk, mint te és apa. – mondta Alex a telefonba.

- Kicsikém én és az apád sok mindenen mentünk keresztül és szeretjük egymást. - felelte Kate Castle. – Alex, ha igazán szeretitek egymást, akkor ezen is túljuttok, de ehhez mind kettőtökre szükség van. Nekem és apádnak is sok akadályt kellett leküzdenünk mire eljutottunk az oltárig. Ma is úgy emlékszem az esküvőnk napjára, mintha csak pár órája mondtuk volna ki az igent.

 

 

 

 

 

2013. február 12.

Richard Castle a Ferrari volánja mögött ülve ép arra várt, hogy a lámpa zöldre váltson. Útban volt Jim Beckett otthona felé, hogy feltegyen a férfinak egy számára igen fontos kérdést. A lámpa zöldre váltott és a férfi némán a gázra lépett és folytatta útját a leendő apósa lakása felé. Pár percnyi autókázás után ért a házhoz, majd leállította a motort, kiszállt a kocsiból és a ház felé vette az irányt. Ám mielőtt bekopogott volna vett egy mély levegőt és magában elmormolt egy imát. Bekopogott. Bentről csak ennyit lehetett hallani: - Egy pillanat és megyek. – mondta az ott lakó úr.

A férfi még gyorsan összeszedte a gondolatait és várt, bár csak pár másodperc telt el de Castle számára óráknak tűnt, sose volt még ilyen ideges, pedig nem ez volt az első házassága. De ennél tudta, hogy ez most tényleg egy életre szól a szeretett nő oldalán. És ekkor kinyílt az ajtó és Kate apja Jim állt az ajtóban.

- Áhh Rick. Mit keresel itt? Katie-vel minden rendben? – kérdezte az öreg férfi.

- Igen, ne aggódj Kate nagyon jól van, de most nem miatta jöttem, vagyis miatta, de főként miattad. - habogta a férfi.

Jim Beckett ezen jót mosolygott, hisz nem látta még így hebegni-habogna a fiatalabb férfit.

- Rick nem akarnál inkább bejönni, nem az utcát fűtöm.- mondta Jim.

- Oh persze ne haragudj, csak kicsit ideges vagyok. – felelte Rick.

- Azt látom. Gyere be és nyugodtan mond el miért jöttél!! mondta Jim.

- Rendben. - felelte Rick.

Bementek mindketten a házba és levették a kabátot, majd besétáltak a nappaliba, habár Rick járt már itt egyszer-kétszer, ez idáig nem igazán nézett körül. A szobában sok kép volt legtöbbjük Kate-t ábrázolta, vagy az édesanyját, Johannát. A lakás annak ellenére, hogy évek óta csak egy férfi lakta rendezett és szép volt, bár ehhez Kate is hozzájárult.

- Rick hozhatok valamit inni.- Kérdezte a férfi. - A kávé ép most főtt le.

- Köszönöm az jól jönne. – felelte a férfi Bár szíve szerint egy pohár whisky-t inna, de kocsival jött és megígérte a szeretett nőnek, ha vezet, akkor nem iszik.

Pár perccel később az idősebb férfi egy tálcával lépett be a szobába. A tálcán két csésze gőzölgő kávé volt. Rick elvette az egyiket és belekortyolt.

- Finom. – jegyezte meg Castle.

- Köszönöm, még Johanna tanított meg finom kávét főzni. Szóval mi járatban vagy Rick, nem hiszem, hogy csak egy kávé miatt ugrottál be? – kérdezte Jim.

- Igazad van. Volna egy kérésem, illetve egy kérdésem!- mondta kicsit idegesen Rick.

- Akkor bele is vágnék. Azért jöttem ma ide, hogy feltegyek neked egy igen fontos kérdést! Mint te is tudod már lassan egy éve vagyunk egy pár Kate-tel és mindennél jobban szeretem őt és úgy érzem eljött a mi időnk. Bár voltam házas már, de azt hiszem, nem hiszem, hanem tudom, hogy azért nem működtek az előző házasságaim, mert nem a nekem kijelölt nőt vettem el. 5 éve annak, hogy meg találtam ezt a nőt és bár sokat kellett érte és vele küzdenem, de végül az enyém lett a szíve és szeretném, ha ez életünk végéig így is maradna. Száz szónak is egy a vége: Szeretném megkérni a lányod kezét.

- Rick biztos vagy benne, Isten a tudója, hogy milyen makacs, önfejű egy nő az én Katie-m.

- Igen nekem már csak ő kell, vele akarok kelni, vele akarok lefeküdni és sok-sok gyereket is akarok vele. Szóval akkor áldásod adod ránk Jim. – kérdezte Rick.

Én nem állok a boldogságotok útjába fiam, láttam, hogy néz rád a lányom és látom azt is, hogy milyen boldog mióta együtt vagytok. így igen áldásom rátok, de ha csak egyszer is megríkatod az egy szem kicsi lányom, akkor lesz ne mulass, értve vagyok? – kérdezte egy hatalmas mosoly kíséretében Jim Ricket. Majd kezet fogtak és egy hirtelen mozdulattal Jim megölelte Castle-t és csak annyit súgott a fülébe: - Köszönöm. –

- És mikor akarod megkérni a lányom kezét?- kérdezte Jim.

- Holnapután Valentin napon. Már mindent elrendeztem, csak a te beleegyezésed kellett. – felelte Rick.

Rendben van fiam és legyetek boldogak. Bárcsak a szeretett feleségem is megélhette volna ezt a napot.- mondta bánatosan Jim.

Majd kezet fogtak és megölelték egymást, ezután Castle felvette a kabátját és elhagyta a házat. Rick boldogan köszönt el jövőbeli apósától és odasétált a kocsihoz, majd bepattant és hazahajtott a lakására. Ám mielőtt még kiszállt az autóból gondosan ellenőrizte a belső zsebében megbújó kis ékszeres dobozt, mely egy csodaszép ékköves gyűrűt foglalt magában. Még egyszer ellenőrizte a kis dobozt, majd helyére téve kiszállt a járműből és a lift felé indult. Beszállt a liftbe és felment a második emeletre, majd a liftből kilépve a saját lakása felé indult, ezután elővéve a lakáskulcsokat belépett az üres lakásba. Martha még a színésziskolában volt, Alexis pedig az egyetemen, Kate pedig még dolgozott. A férfi úgy döntött, hogy míg szerelme haza nem ér a munkából megír pár fejezetet az új könyvéből. Kate csak késő este ért haza és mikor belépett a lakásba csak a dolgozószobából szűrődött ki fény, így a nő tudta szerelme az új könyvét írja. Halkan közelebb osont az ajtóhoz és fülelt, ám nem hallotta, hogy párja a billentyűket ütné lefelé, ezért óvatosan benyitott és elmosolyodott a látványra. Rick az íróasztalra dőlve szuszogót és Kate ezt irtó aranyosnak gondolta, majd a férfi mellé lépett és egy apró csókot nyomott az ajkára. Rick elmosolyodott majd kinyitotta a szemeit és ránézett a nőre.

- Már haza is értél? Egyébként mennyi az idő? Biztos elaludtam!- záporoztak a kérdések a férfitől.

- Igen elaludtál, és már 20 óra is elmúlt. – felelte a nő.

Ám ekkor a férfi gyomra egy hatalmasat korgott, melynek köszönhetően mindketten hangosan felnevettek, majd a konyha irányába indultak. Miután megvacsoráztak, lezuhanyoztak, fáradtan estek be az ágyba és egymást átölelve aludtak el. A másnap is igen eseménytelenül zajlott, Kate az utolsó ügy jelentését írta, míg Rick a következő két fejezetet írta meg. Az este a már megszokott rutin szerint zajlott. Kate, Rick unszolására másnapra szabadságot vet ki, bár ezt nem nagyon bánta, mert igazán megviselte az utolsó ügy. Boldogan feküdtek le este és csak remélték, hogy a másnap jobb lesz. Kate még nem tudta, hogy mire készül szerelme, de feltűnt neki, hogy valamit titkol a férfi. Ám mikor rákérdezett a férfi csak rejtélyesen ennyit felelt:

 - Nemsokára megtudod!!!

Ám ez nem igazán nyugtatta meg a nőt és még többször kérdezett rá Rick-nél, de a férfi egyszer sem mondta a tervét, ám biztosította a nőt, hogy minden a legnagyobb rendben és nem kell aggódnia.  Ám a nő mégsem nyugodott meg, mert ismerte már annyira a férfit, hogy tudja, valami nagydologra készül. Hasonló eset már történt: féléve jártak, amikor a férfi egy vadonatúj autót vásárolt neki. Lett is belőle nagy veszekedés, aminek az lett a vége, hogy férfi visszavitte az autót a kereskedésbe. Persze Kate boldog volt, hogy a férfi nem felejtette el a féléves fordulót, de az autót akkor is túlzásnak tartotta. Mikor egy órával később a férfi visszatért, már csak egy hatalmas csokor vörös rózsát tartott a kezében. A nő ennek sokkal jobban örült és a pár órával korábbi vita a múlt homályába veszett. Majd ezt követően egy hosszú, szenvedélyes éjszakát töltöttek el.

Másnap reggel Kate ébredt fel hamarabb, aminek örült, mert így lehetősége nyílt arra, hogy előkészítse a férfi ajándékát, amely egy antik zsebóra volt, melyet Kate nagy körültekintéssel választott ki Alexis segítségével. Ekkor még nem gondolta, hogy a mai este, mely 2013. február 14-e volt gyökeresen megváltoztatja az életét. Halkan kikelt az ágyból, hogy még véletlenül se keltse fel a szerelmét, majd a férfira nézett, ki olyan édesen aludt, hogy az egy mosolyt csalt a nő arcára. Óvatosan közelebb hajolt és egy lehelet finom csókot nyomott a férfi ajkaira, melytől egy mosoly jelent meg Rick arcán. Ekkor Kate megijedt, hogy esetleg ezzel felébresztette a férfit, de az aludt tovább. A szekrényhez lépett és felvett egy pólót és egy farmert, majd Kate megkönnyebbülve hagyta magára a férfit és sétált le a konyhába, hogy hozzá kezdjen a Valentin-napi reggeli elkészítésének. A konyhából kellemes illatok szállingóztak szét az egész lakásban így pár perccel később eljutottak a hálószobába is. A férfi a palacsinta és a bacon illatára kelt fel. Ránézett az órára és boldogan állapította meg, hogy végre eljött a nagy nap. Felkelt, majd a szekrényhez sietett, magára kapott egy pólót és egy nadrágot és lesétált a földszintre.  Amint meglátta szerelmét tevékenykedni a konyhában hirtelen elmosolyodott és a közös jövőjüket látta maga előtt. A nőhöz lépett és hátulról átkarolta a derekát, majd belecsókolt a nyakába.

- Jó reggelt szépségem!! Mi jót csinálsz? – kérdezte Rick és közben egy percre se engedte el a szeretett nőt.

- Reggelit neked. – felelte a nő, majd megfordult és egy szenvedélyes csókot adott szerelmének. A csók hosszú percekig tartott, ám abba kellett hagyni, mert elfogyott a levegőjük. Rick ezután látta meg, hogy a palacsinták szív alakúak és ez nagyon megtetszett neki és ezt meg is jegyezte:

-  Ezek a palacsinták nagyon aranyosak. Hol találtál ilyen formát? – tette fel a kérdést a férfi.

-  Az egyik fiókban bukkantam rá több minta is volt, de végülis Valentin nap van. – felelte a nő.

- Ebben igazad van szívem. - mondta Rick.

- Sétálj szépen az asztalhoz és ülj le, máris viszem a reggelit. - mondta Kate, majd egy gyors csókkal elzavarta a férfit a konyhából.

Rick leült a nagy étkezőasztalhoz és ott várta Kate-t. A nő pár perccel később tányérokon hozta be a reggelit. És Rick szerint egy kicsit túlzásba is esett a nő, hisz csak ketten voltak a lakásban, ám egy szót sem szól, csak jóízűen falatozott az elétet finomságokból. Mindenből evett egy kicsit, hogy semmi esetre se bántsa meg a szeretet nőt. A reggeli elfogyasztása után közösen elmosogattak és rendet tettek a konyhában. Majd hirtelen megcsörrent Rick mobilja. Meredith volt.

 -  Halló, Rick vagyok,mit akarsz Meredith? – kérdezte a férfi.

-  Téged. felelte a nő. – Én még mindig szeretlek Ricky. Jobban, mint a kis nyomozónőcskéd!

- Állj le Meredith, én már nem szeretlek, én Kate-t szeretem és ezen semmi se változtathat.- Rick.

Erre már Kate is felfigyelt és oda lépett a férfi mellé és hallgatózni kezdett.

 -  Ide figyelj Meredith többet ne hívj, megértettél, soha többet ne merészelj felhívni. – mondta most már dühösen a férfi, majd letette a telefont.

-  Sajnálom kicsim….- mondta Rick.

- Mit édesem, hisz most bizonyítottad be, hogy mennyire szeretsz!!! Köszönöm neked. – válaszolta a nő.

Majd a férfihoz lépett és szenvedélyesen megcsókolta. A nap további részében már nyugodtan tudtak készülni az estére, mert Rick annyit elárult, hogy vacsorázni viszi szerelmét egy különleges helyre. Napközben a lakásban ücsörögtek és beszélgettek. sok téma került felszínre, mint például volt szerelmek, a középiskola, az álmok és persze a jövő, melyet mindketten a másik oldalán képzeltek el. A beszélgetés alatt a férfi esze persze végig az esti nagy kérdésen járt, mindent tökéletesen akart csinálni, mert tudta a nő megérdemli azt. Ez a nap gyorsan eltelt és már délután 5 óra volt. Kate összeszedte a cuccait és haza sietett saját lakására, hogy kiválassza a megfelelő ruhadarabot.  A nő a szekrény előtt állt és azon morfondírozott,, hogy mit is kellene felvenni-e a vacsorára. Rendkívüli nyomozói érzékeinek köszönhetően sejtette, hogy ez az este meg fogja változtatni az addigi életét. A nagy keresgélés közepette megtalálta a tökéletes ruhadarabot, melyről tudta, hogy a férfinak le fog esni az álla. Ez idő alatt a férfi is a szekrény előtt állt, ám az ő tevékenysége nem tartott sokáig, mert már napok óta tudta, hogy mit is fog viselni a nagy napon. A férfi erre a napra bérelt egy limuzint és azzal ment a nő lakásához. Majd felsétált a 2. emeletre és bekopogott.

- Egy pillanat és megyek, addig gyere be Ricky!!! - Kate

- Oké. – felelte Rick.

Majd a kanapéhoz sétált és leült, így várta nőt, aki pár pillanat múlva meg is jelent a férfi előtt. Rick megigézve nézte szerelmét.

- Kate, valami eszméletlenül gyönyörű vagy ma este. – lelkendezett a férfi. „Én vagyok a legszerencsésebb férfi a Földön.” – gondolta Rick.

- Te is nagyon elegáns vagy szerelmem. – felelte Kate. – Szóval hova is viszel?

- Az meglepetés lesz, ne kíváncsiskodj drágám! Mindent megtudsz majd a maga idejében! -

magyarázta a férfi.

Ezzel le is zárult a beszélgetés. Az út nem tartott tovább, mint 10 perc. Ugyanis ennyi idő kellett ahhoz, hogy kiérjenek a kikötőbe. Amikor kiszálltak és meglátták a hajót, amin a következő kellemes pár órát fogják eltölteni, mindkettőjük lélegzete elállt.

- Ez csodaszép! – találta meg először a szavakat Kate.

- Ez igen tényleg szép. – felelte a férfi. – Menjünk fel és élvezzük az estét.

Felsétáltak és elfoglalták az asztalukat. Az étterem egy nagyon hangulatos hely volt, stílusát tekintve kora 30-as évekbeli Bauhaus¹ stílusát követe. A berendezések az egyszerűségre törekedtek, nem volt semmi kirívó és minden szépen és egyszerűen volt elhelyezve. Pont ez az egyszerűség tette olyan rendkívül vonzóvá a helyet.

Miután helyet foglaltak, megjelent a pincér és két étlapot nyújtott át a párnak. Pár percnyi gondolkodás után ki is választották a számukra megfelelő ételt. Rick egy „Citromborsos lazac steaket, spanyol rizzsel és kerti fűszerekkel gazdagítva” rendelt, míg Kate egy „Pirított jércemellet zöldsalátával és héjas, fűszeres sült hasábburgonyával” rendelt. Az étel mellé Kate finom minőségi olasz bort választott, ami egy 2002-es Cabernet Sauvignon volt. Rick ezzel szemben egy 2000-es Dal Cero Passitos rendelt a lazac mellé. Az étel nagyon finom volt, mindketten jóllaktak és a bor is elfogyott. Rick úgy gondolta a desszert elfogyasztása után fogja megkérni szerelme kezét. A desszert mindkettejük számára „Kávékrémes csokoládétorta” volt. A zenekar ekkor egy ismerős dalt kezdet el játszani, melyről mindkettejüknek az „első közös” éjszakájuk jutott eszükbe. Ez a dal pedig nem volt más, mint a „In My Veins”.² Rick megfogta Kate kezét, majd a táncparkettre vezette, ahol összebújva táncoltak. A szám vége után visszasétáltak az asztalukhoz, ám közben egy másodpercre se engedték el egymás kezét. Még körülbelül fél órát beszélgettek, mikor Kate úgy döntött ideje átadni az ajándékát a férfinak.

- Rick sokat gondolkoztam azon, hogy mit is kellene adnom neked és végül emellett döntöttem. Majd elővette a szépen becsomagolt dobozt, mely a zsebórát rejtette magában.³  Majd átnyújtotta a férfinak. Rick gyermeki reakcióval bontotta fel a dobozt és mikor meglátta tartalmát, nagyon meghatodótt.

- Köszönöm, mindig is vágytam egy ilyen típusú antik zsebórára, jól fog menni az öltönyeimhez. Szeretlek. –Rick.

- Én is szeretlek és örülök, hogy tetszik, az az igazság, hogy a lányod segített kiválasztani. – Kate.

A férfi erre elmosolyodott, majd az asztalon áthajolva egy gyengéd csókot adott a nőnek. Majd a férfin volt a sor. Rick vett egy mély levegőt, majd zakója belső zsebébe nyúlt és elővette a kis dobozt. Úgy döntött a legegyszerűbben és legtisztább módon fogja megkérni szerelme kezét.

 

 

 

 

1. http://hu.wikipedia.org/wiki/Bauhaus

2. http://www.youtube.com/watch?v=ymJvCqECR44

3. http://www.luxorantik.hu/showpic.php?size=big&id=4763

Majd felállta az asztaltól és a nő mellé lépett. Fél térdre ereszkedett és közben kinyitotta a dobozt, ami egy apró, de annál gyönyörűbb gyűrűt rejtett magában.⁴ Ebben a pillanatban az egész étterem elhallgatott és még a óceán zúgását is lehetett hallani.

 - Katherine Beckett hozzám jössz feleségül? kérdezte Rick.

Kate hirtelen nem tudott megszólalni a meglepettségtől. Pár másodperccel később, mire megtalálta a hangját, könnyes szemmel válaszolt a férfi kérdésére:

 - Igen, igen, igen hozzád megyek!!! – Kate.

Mikor meglátta a gyűrűt ismét elállt a szava. Csak ennyit sikerült kipréselni magából:

 - Ez valami eszméletlenül gyönyörű!!! – Kate.

A férfi megfogta a nő kecses kezét és a gyűrűt az ujjára húzta ezzel is megpecsételve a kettejük között lévő kapcsolatot.

Hirtelen az egész étterem hangos tapsviharban tört ki, majd a kapitány lépett az asztalukhoz, hogy gratuláljon az ifjú párnak. Egy félórával később a hajó ugyanott kötött ki, ahonnan pár órája elindult. Mindenki leszállt a hajóról és hazafelé vette az irányt. Így tettek a friss jegyesek is. mikor hazaértek, csak levetkőztek és együtt bújtak be az ágyba. Egymást átölelve aludtak el és egy közös jövőről álmodtak.

 Másnap Kate boldogan kelt fel a szeretet férfi oldalán, ismét a gyűrűre pillantott, majd elmosolyodott. a férfira nézett, aki már fenn volt és a nőt bámulta, s csak ennyit mondott:

- SZERETLEK!!!

- Mindig. – felelte a nő.

2035. 02.03.

- Fiacskám ha tényleg szereted Amy-t akkor ne add fel az első akadálynál. Küzdj érte és ha az élet egy pofont ad és a földre kerülsz állj fel és küzdj tovább. – Rick

- Igazad van apa szeretem őt és köszönöm, hogy meghallgatatok anyával, puszilom őt is és szeretlek titeket. Most le kell tennem, mert van egy fontos beszélgetésem. Sziasztok. – Alex

- Szia kisfiam és vigyázz magadra. – mondta egyszerre a Castle házaspár.

Rick átölelte a feleségét és egy csókot nyomot a homlokára, majd visszasétáltak a dolgozószobába és folytatták a mindennapi rutinná váló életet………

THE END

4. http://www.eujewel.com/images/jgy-039.jpg